Peak

Ma egész nap munkanap volt. Az irodában dolgoztunk vagy 9-ig, jó sok mindent megbeszéltünk, stb-stb. Aztán este felmentünk a Peak nevű dombra, ami egy kilátó, és az egész várost jól meg lehet nézni, teljes éjszakai pompájában. Persze, csak ha nincs köd. Persze volt...
Azért így is látszott valami, kb ez:

és ilyen, amikor nincs köd (ezt sajnos valaki más fényképezte egy kevésbé ködös napon):

Csak egy icurka-picurka különbség van, nem?
A hegyre egy siklószerű villamos megy fel, néha olyan meredeken, hogy az ember úgy érzi, mindjárt hátrabillen az egész szerkezet. A tetején a kilátó persze nem egy picurka építmény, hanem egy batár, vagy 6 szint mozgólépcsővel.
És persze nem is ez a város lenne, ha nem lenne a tetején újabb csillió bolt és kajálda. Az egyikbe be is ültünk vacsizni némi autentikusat. Minden nagyon fimon volt, ezt a konyhát nekem találták ki! Íme a kaják:

 Csípős tésztaleves rákkal.

Gombás zöldséges cucc rizstésztával, és tea. Na, a teán kicsit meglepődtünk a jelentős szárazanyag tartalom miatt, de nagyon finom volt!

Aztán hazafelé megint séta következett a felüljárókon. Nem akarok idealiszikusabb képet festeni a városról lelkesedésemben, mint amilyen. Ahogy tegnap már írtam, itt is vannak szegények és utcán élők. Például ez az igen kreatív dobozlakó. Péter elnevezte Transformersnek... helyzetkomikumból jeles. :-)

Holnaptól hétvége, és végre világosban is felfedezhetem a várost, 20 kilós laptoptáska nélkül. Biztos más érzés lesz. Átbogarásztam az útikönyvet, amit Évitől kaptam, és a következő a lista:

• Temple Street-i éjszakai piac (erről nem lehet lekésni...)
• Star Ferry
• Nagy Buddha
• Madárpiac
• Aranyhalpiac

Meglátjuk, mi sikerül.

Visszaérve a hotelbe pont láttam, ahogy a kavicsmarkolászó elment, de azóta visszajött még több kaviccsal (igazából feltölti a tengerpartot, hogy még több felhőkarcolót lehessen építeni). Még nem dolgozik, biztos arra vár, hogy lefeküdjek. :-)