Éjszaki élet

Péterrel elmentünk kicsit császkálni a városban. Ő egy kollégám, aki májusig itt dolgozik. Két hete is itt van akár, de már príma idegenvezető. Elmentünk egy szórakozónegyedbe, ahol az én ingerküszöböm szerint már elég sokan voltak, de állítólag ez meg sem közelítette a teltházat.
Érdekes részei vannak a városnak, és egyik úgy megy át a másikba, mintha elvágták volna. Az egyik utcában szabályos kínai piac-szerű, mellette a legnagyobb márkák hatalmas üzletekben. Aztán egy olyan utca, ahol könnyű szerelmi kalandokhoz lehet jutni, és így tovább. És mindenhol rengeteg ember.
Sajnos nem lehet őket lefényképezni, pedig némelyek elég viccesen öltöznek (patacipő+pizsama+flitteres rózsaszín táska), majd még próbálkozom.
Találtam egy szárított akármiket áruló boltot is, és jól bevásároltam mindenféle gyömbérből - nyammmm.
Ma láttam a város másik arcát is: estefelé megjelennek a mindenféle végtaghiányos koldusok, zenélő öreg bácsika a metrókijáratnál, és nagy fekete szemeteszacsiba csomagolt nemtudommikre vadul alkudozó "üzletemberek". Később egyesek enyhe vagy erősebb alkoholos befolyásoltság alá kerülnek, és körbe-körbe lézengenek a járdákon.
Amúgy minden nagyon szép, és ki is van világítva. Itt is egy kép:

Ja, egy másik sajátossága a helynek a gyalogos forgalom. Mert itt nem úgy van ám, hogy ha el akarok jutni A-ból B-be, akkor cikkcakkozok a tömbök mentén, és odajutok! Neeeeem! Itt mindenféle felüljárók meg folyosók vannak, és csak a legritkább esetekben kell véletlenül kicsit a járdán menni. Ez nagyon szép, mindaddig, amíg az ember tudja, melyik folyosót kell választani. De ha rosszul választ, igen messzire is kerülhet a céltól.
Ja, és mivel angol gyarmat volt, nagyon kell figyelni, melyik oldalon haladnak az autók! Mert ezek nem lassítanak, de nem ám!

Most az a rész jön, mikor le kéne feküdni aludni, de a bioritmus nem engedi. Visszajött a kedvenc kavicsmarkolászó gépem is, hogy ne legyek híján idegesítő alapzajnak éjszakára.
Szép estét, holnap találkozunk!