Éjszakai piac

A Buddha után már kezdett esteledni, így célba vettük a piacnegyedet. Ez nem Hong Kong szigeten van, hanem a szárazföldi részen, amit Kowloon-nak neveznek. Sokan itt laknak, és innen járnak át dolgozni a szigetre. Nagyon jó a közlekedés: van metró, hajó és busz. Felmerül a kérdés: hogyan jut át a busz? Hát, természetesen alagúton! Itt nemcsak a metró, hanem a buszok is alagúton közlekednek a tenger alatt. Duuurva!
Szóval miután kipipáltam a Buddhát, jöhettek a többi néznivalók. Közben utánajártam, hogy a virágpiac reggel szép, ezért halasztottam vasárnapra. Jöjjön hát az éjszakai piac.
Ennek a helynek igazi autentikus kínai piac hangulata van! Rengeteg árus, buddha, óra, napszemüveg tonnaszám. De vannak ruhák, számítógépalkaltrészek, virág. Tényleg minden. Valahogy az volt az érzésem, hogy ezeknek a nagy részét nálunk is meg lehet kapni a kínai piacokon, sőt, akkor sem lennék nagyon meglepve, ha kiderülne, hogy ugyanazon a gépsoron készültek. Valahogy így néz ki, de a fotó sajnos nem adja vissza, mert van hozzá hangzavar meg tolakodás is.

 Felpróbáltunk pár cuccot...

 Nézegettük a kínálatot. Ez itt egy épp menekülni próbáló rákocska.

És persze megint ettünk... Most néhány ráknak kellett miattunk meghalnia. Ezúton is köszönjük, hogy feláldozták az életüket a vacsoránkért.

Innentől még nagy séta következett, mindenféle drága boltokkal, és akkora plázával, hogy olyan nincs is (itt természetesen több is van, de nagyobbak, mint amekkorát én plázából fel bírok fogni). Benne rengeteg emberrel (ez este 10-kor volt). Bementünk egy boltba, amiről azt hittem, szárított gyümölcsöket árul, de kiderült, hogy hagyományos kínai gyógyszertár, és a polcon így sorakoznak a gyógyszerek. Good for your health, or good for your...

 És láttunk pár dobot kitéve - valószínűleg ez már a közelgő újév miatt volt.

A szárazföldről hajóval jöttem vissza a szigetre, ahol egy idősebb arab származású úriember próbált velem minden áron szóba elegyedni, még azt is elárulta, hogy 15 nyelven tud beszélni, de én egyiken sem akartam vele. Ebben maradtunk.
A kikötőben már ott várt a kis éjszakai 'barátom', a kavicskarmolászó gép. Levideóztam nektek.

A lényeg, hogy feltöltik a tengert, hogy több hely legyen a városnak. A földet szigetekről hozzák, annyira, hogy vannak olyanok, amik már tengerszint alá kerültek. Amint a videón is látható, egy kis dombocska már kiáll a vízből - az szerdán még nem volt ott.
Szépes hangja van nekije, ezt hallgattam éjszakánként. Most is nyomja a vokált! Holnap mér túristáskodás, de este már a repülőn alszom.